Asztalos szorítók - sarokszorítók

Az asztalos szorítókról részletesebben

Jó néhány olyan eset van, mikor szükség van a munkadarab ideiglenes és stabil leszorítására, ilyenkor jön jól az asztalos szorító. Ezek a szorítók igen sokfélék lehetnek és különféle méretekkel is rendelkezhetnek. Mivel kinézetre sem tűnnek bonyolult eszköznek, így azt gondolnánk hogy használatuk is egyszerű, azonban némely esetben mindenképp szükség van kiegészítő betétekre, alátétekre, hogy biztosítsuk a különálló darabok összeszorítását az együttes megmunkálásukhoz vagy éppen összeillesztésükhöz.

Az asztalos szorítót egy vagy több alkatrész munkaasztalra történő rögzítésére használják, de a munkadarbok ideiglenes összeerősítésére illetve leszorítására is tökéletes. Kialakításukat illetően számos darab speciális tevékenységhez készül, azonban a gyakorlatban az látszik, hogy a legtöbb esetben a hagyományos csavaros szorítókat részesítik előnyben. A pillanatszorítók kis mértékben eltérnek, méghozzá annyiban, hogy nem csavarorsó szolgál a rögzítésre, hanem excenteres kialakítású alkatrész.
Az általános asztalos szorítók egyik legfőbb tulajdonságuk a méretük, pontosítva ez azt jelenti, hogy a pofák mekkora hosszal rendelkeznek, tudniillik ez befolyásolja, hogy a száruktól milyen mélységbe nyúlva vagyunk képesek vele erőt kifejteni. A másik fontos jellemzője az asztalos szorítónak, hogy mennyire lehet eltávolítani egymástól a szorítópofákat. Ugyanis ez befolyásolja, hogy mekkora méretű tárgy fogható be a szorítóba. A csavarorsó hossza sem elhanyagolható, mert beállítási távolságát inkább csak összetett, lépcsős kialakítású darabok összefogásakor használhatjuk ki előnyösen. Az alkatrészek rögzítése szempontjából, fontos momentum, hogy az orsók kis emelkedésű, lapos menettel rendelkeznek, így 12000 N erőátvitelre is képesek. Kivételt képeznek az olcsó, silány minőségű, csupán csak modellezéshez alkalmas normál, éles menetű szorítók. Az igényes kialakítású C szorítók szintén lapos menetűek, annak ellenére, hogy kisméretűek, így esetükben 7-20 kN közötti szorítóerőről beszélhetünk. Általános kivitel jellemző rájuk, temper öntvényből készültek acél szárral ellátva. A nagy tömegben gyártott, közepes minőséggel rendelkező szorítók esetében a szár laposacél rovátkolt élekkel, a mozgó pofa az orsó szorításának hatására ferdén a rovátkákra feszülve rögzül a száron. 
Az asztalos szorítók termékkínálatában vannak tejes egészében acélból készült csavaros szorítók is. Ezeknek felső pofája a szár anyagából kovácsolt, csak a mozgó pofa anyaga öntény. Szorítóereje rendkívül nagy, a 35 ezer N-t is elérheti. Iparosok nélkülözhetetlen kelléke. Ha speciálisan kialakítottak a pofák, abban az esetben idomos darabok rögzítésére is alkalmasak, de normál szorítóként is használják. 
Az asztalos szorítók igen széles méretválasztékkal rendelkeznek, általában a legkisebbek az 50x100 mm-esek, és innentől 100 mm növekszik a pofahossz, a szárhossz pedig 200 mm-el. Ez utóbbi, akár egy méteres is lehet.
A kis, finom munkák megkívánják az egészen kicsi asztalos szorítók használatát a normál szorítók ezekhez a típusú munkákhoz túl nagyok lennének.  A drágább kivitelű C szorítók anyaga öntött acél, a kevésbé jó minőségűek pedig laposacélból készülnek. Ezek a fajta C szorítók talp korongba erősítve alkalmi satuként is funkcionálhatnak. 

Szorítók fajtái

• Saroszorítók
  Sarokszorítók nélkülözhetetlen eszközöknek bizonyulnak, ha ragasztott, csavarozott vagy köldökcsapozott kötéseket szeretnénk készíteni.  A sarokszorítók egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy könnyedén készíthetők segítségével keretkötések, ugyanis a befogható anyagok elhelyezkedése egymásra merőleges. Legyen szó él-lap, akár gérbe vágott kialakítású kötésekről, a sarkok megkérdőjelezhetetlenül merőlegesek lesznek egymásra. 
  Igen széles választék áll rendelkezésünkre. A minőségi termékek anyaga alumínium vagy temper öntvény. A kötések kellő szilárdágának biztosítására, ügyelnünk kell arra, hogy az illesztett felületek pontosan egymáshoz simuljanak. Ha vaskosabb anyagok befogására és nagy erőkifejtésre van szükség, ajánlott az úgynevezett Bessey sarokszorító használata, mely központi és önbeálló orsóval és pofa párral rendelkezik. Speciális szorító lehetővé teszik a munkaasztalra való felfogatását.
• Ragasztófogók
  Amennyiben ragaszási munkálatokat végzünk, abban az esetben a csavaros szorítókon kívül használhatunk ragasztófogókat is. Ezen fogókkal gyorsan rögzíthetőek a ragasztani kívánt tárgyak. Kialakításuk tekintetében fogókhoz hasonlítanak, pofáik összeszorításában nyomórugók vesznek részt. Jellemzőik közé sorolható, hogy robosztus műanyagból készülnek, továbbá, hogy önbeálló betéttel rendelkeznek és szorítóerejükkel a darabok megfelelően rögzíthetőek. Kedvező az árfekvésük és előnyös tulajdonágukhoz tartozik az is, hogy az egyszerű rögzítések esetében kiválthatóak velük a csavaros szorítók. Hátrányuk viszont, hogy csak élekhez közeli helyeken használhatóak.  A pofák távolsága átlagosan 20 és 100 mm között van. 
• Feszítőszorítók
  A feszítőszorítók, mint nevükből is kitűnik több funkciós eszközök, feszítésre és szorításra egyaránt alkalmazhatóak. Az újgenerációs modellek már műanyagból készülnek.  A pofák széles állíthatósága teszi lehetővé, hogy igen széles távolságokat lehessen az eszközzel befogni.  Feszítéskor az összekötő szárra fordítva felszerelt pofák a szorító funkcióval ellentétes irányba mozgathatók, így biztosítják a szerszám feszítő erejét. A pofák rögzítését többnyire bárhol megtehetjük, ennek köszönhetően a szárhosszak nem zavarják a használót a munkafolyamatok közben. A pofák mozgatására a markolat előtti ravasz nyomkodásával van lehetőség, mely hasonlít a kinyomó pisztoly működéséhez. Azonban egyes változatok csupán szorításra alkalmasak.
  A feszítőszorítók használata igen sokrétű. Optimálisan működik, ha rögzítéskor nincsenek túlterhelve a szorítópofák. Viszont, ha a fokozódó erőkifejtés eredményezheti, hogy némelyikük oldalirányba elmozdul, ez köszönhető a gyenge anyagnak és az önbeálló pofa pontatlan kivitelének. További hibaként jelentkezhet a túlzott erőkifejtés kapcsán, hogy valamelyik pofa eltörik.