Szalagfűrész

A szalagfűrész már egy igen speciális változata a fűrészgépeknek. Ezt a típust már nem a hobbibarkácsolók eszköze, hanem azon szakembereké, akik már komoly szinten alkalmazzák a famegmunkálás csinját- binját és munkájuk indokolttá teszi használatát.
Ezeket a munkagépeket a hozzáértők inkább kisszériás, kis íveltségű kontúrokkal határolt munkadarabok gyors és precíz kiszabására alkalmazzák. 
Értelemszerűen egyenes vágásokra is használhatóak a szalagfűrész gépek, de mégsem erre valók igazán, erősségük a kanyarító vágás nagyszámú megmunkálás esetén. 
A szalagfűrészeket mondhatnánk a lyukfűrészek és körfűrészek egyesítésének, hisz ezzel az egy géppel minden olyan feladat elvégezhető, mint a másik két gép esetében külön-külön.
A szalagfűrészgéppel való pontos munkavégzés köszönhető a kisebb vágásrés szélességnek.
Egy hátránnyal azonban ez a faipari gép is rendelkezik, mégpedig hogy a hosszirányban vágható anyagok szélességét a masszív öntvény és a fűrészlap közötti távolság behatárolja. De valószínűleg ettől el tudunk tekinteni, mert amire gyártották, a fakötések készítésére illetőleg az íves vágásokra, abban tökéletes. 

Hogyan is néz ki egy szalagfűrész

Elmondható ezekről a speciális munkagépekről, hogy rögzített állvánnyal rendelkeznek, melyekre merőlegesen egy a vágást végző fűrészszalag helyezkedik el.  Hosszukban igazodnak az adott szalagfűrészhez, megvezetésükben a legtöbb esetben gumibetétes tárcsák és görgős fűrészvezetők vesznek részt. Ámbár ez gyártmánytól függően eltérhet a hagyományosnak mondható kéttárcsás kiviteltől. A szalagfűrész fűrészlapjainak fogazata az anyaghoz mérten igazodó. 
Továbbá elmondható azokról, hogy háromszög fogazattal, 90° fokos mellszöggel és lekerekített fogközökkel rendelkeznek. Ami anyagonként mindenképp változik, az a fogsűrűség és az szalagok vastagsága. Keskeny fűrészszalagok a száraz és kemény anyagok vágására alkalmasak, míg a vastagok a lágy anyagokhoz használatosak. A szalagfűrész végtelenített fűrészlapja mozgása minden esetben lefelé irányuló.
Nyilván a szalagfűrészek esetében is vannak „gyengébb” változatok, melyeket csak időszakos munkákhoz használhatóak és nem intenzív használatra gyártott modellek. Ezek általában 350 W teljesítményen üzemelnek és fordulatszámuk sem változtatható. Míg a korszerűbb, igényesebb gépeken a vágási sebesség megválasztható a fordulatszám szabályzó segítségével.
A gépek külsejét tekintve igen masszívak, fémöntvény házzal rendelkeznek és ugyancsak öntvényből készült a vezetőhornyokkal kiegészített asztallap, amelyek elengedhetetlen tartozéka a hosszvezető. A szalagfűrész hosszvezetője kiváló és nélkülözhetetlen segítség egyenes vágásoknál.  
Minél több funkcióval rendelkezik egy szalagfűrész, annál gyorsabb és könnyebb a vele való munka. Ilyen munkavégzést segítő funkció a 45° fokos szögben dönthető asztallap. Azonban vannak változatok, ahol az asztallap fix állásban van és nem változtatható, méretük általában 200 és 300 mm között van. 
Fontos tényező vezetőgörgős fűrészlap-vezető állítható magassága, így ez a vágandó anyag vastagságához optimalizálható. 

A fűrészlapok megválasztásában kitétel a hosszúság, ugyanis a gépek csak a hozzájuk méretezett fűrészlappal képesek üzemelni. 
A szalagfűrészek esetében szintén egy olyan tényező az állvány és a fűrészlap közötti távolság, melyet nem hagyhatunk figyelmen kívül, merthogy ez meghatározza, hogy a darabok vágható szélességét. 
Az anyagok maximális átvágható vastagságánál ügyeljünk arra, hogy ne haladja meg a 80 mm-t, de ha mégis több, akkor érdemes az előtolás sebességét kellően megválasztani. A nem megfelelően megválasztott előtolás ugyanis számos problémát okozhat, úgy mint a vágási teljesítmény romlása, kigyulladás veszély, ezeken felül a szalag éle sem is kicsorbul. 
A szalagfűrész kiválasztásánál kardinális szempont, hogy milyen terültre szánjuk, hobbi jellegű tevékenységre vagy napi szinten tartós, huzamos használatra lesz befogva. Éppen  ezért a tartós, napi több órás használatra gyártott gépek ára is magasabb, strapabírásuk és megbízhatóságuk véget.