Sarokcsiszoló kínálatunk

Sarokcsiszoló avagy a flexgép

Ma már nem igen találkozunk, olyan emberrel, aki ne tudná, hogy mi az a flex gép. Ha mással nem is, de a hangjával bizonyosan kapcsolatba került, hiszen olyan változatosak a felhasználási területei, hogy nemcsak a szakiparosok kezében fordul meg, de számos otthonban is megtalálható.

A sarokcsiszoló fura elnevezései

Számos géppel szemben ennek az eszköznek nem csak jelene van, hanem múltja is. A flex elnevezés innen származtatható. A története, hogy anno az első ismert sarokcsiszoló az észak-vesztfáliai Flex cég gyártmánya volt. Hatékonysága miatt igen gyorsan nagy népszerűségre tett szert és a köztudatba ivódott. Ezután már csak nemes egyszerűséggel a sarokcsiszolót márkájától függetlenül flexnek nevezték. 
A szakzsargon ezen felül „sikítóként” is jegyezte. Ezt az elnevezést kellemetlen fülsüketítő hangjáról kapta 
Roppantmód érdekes az emberi találékonyság először ezt a kis hatékony eszközt elnevezték egy gyártó cégről, most pedig a hangjával azonosítják, de az ember ezt még mindig tudja cifrázni és csűrni-csavarni.
Mire is gondolok itt? Ha jobban belegondolunk a sarokcsiszoló sem a legtalálóbb elnevezés, hiszen mindent lehet vele csiszolni, jóformán csak sarkot nem. Hát akkor honnan is az elnevezés?
Az első sarokcsiszolók idején az egyenescsiszolóktól próbálták megkülönböztetni őket. Ennek alapjául az szolgált, hogy az egyenescsiszolók hajtómotorja és tengelye egybe esik, míg a sarokcsiszoló esetében a munkatárcsa 90°-os szöget zár be a motor tengelyével. 

Egykezes- vagy kétkezes sarokcsiszoló, mondhatnánk kis flex vagy nagy flex

Mára az áruházak polcai a sarokcsiszolók töménytelen márkájával és típusával vannak tele. Egy avatatlan kéz számára igen nehéz megtalálni a tökéletes modellt. Ezért adunk most egy kis iránymutatást, hogy mely szempont alapján érdemes nekilátni a keresgélésnek. 
Jó néhány gép esetén a terület volt a meghatározó, gondoljunk pl, a fűkasza esetére kis vagy nagy területen szeretnénk inkább használni. 
A flex esetében ez nem állja meg a helyét, itt más csoportosítási mód az optimálisabb, mégpedig a teljesítmény. A két csoport között, akár 2-3 szoros teljesítménykülönbség is lehet. Így az egyik csoport részét képezik a 125 mm-es tárcsaátmérőig terjedő gépek, az úgynevezett egykezes gépek, míg a másik csoportba az e fölötti gépek tartoznak, értelemszerűen ők lesznek a kétkezes gépek. 
Jóval nagyobb teljesítményű és emiatt jelentős mértékben testesebb gépek kezeléséhez, már okvetlenül két kéz szükséges. Ezek a sarokcsiszolók már külön kialakított markolat, 2000 W-os teljesítmény és 180 mm tárcsaátmérő a jellemző. Azonban érdemes megjegyezni, hogy pótmarkolat használta az egykezes gépeknél is javasolt, ezért gyári tartozék. A kétkezes flexek főként az iparban használatosak, míg az egyszerűbb kisebb teljesítményű egykezes gépek a barkácsolóknak és a szakembereknek hasznos munkaeszköze.
Ez már egy jó kiindulási alap lehet a gépválasztás útvesztőjében.

Flexeljünk, de mit is?

Adott egy extrán sokoldalú szerszámgép. A mai rohamos technológiai  fejlődéssel egyre több és több funkcióval kerülnek le a gyártósorról, így egyre több és több feladatra lesznek alkalmasak. A sarokcsiszolóhoz kapható tartozékok is még jobban kiterjesztik felhasználási területüket. A legkülönfélébb fajtájú-, gyártmányú-, méretű-, anyagú-, felépítésű és szerkezetű tárcsák, korongok, kefék, csiszolólapokból válogathatunk az elvégezni kívánt munkához mérten. Ennek fényében darabolhatunk, vághatunk, csiszolhatunk és akár polírozhatunk is ezzel roppantmód sokoldalú szerszámgéppel. 
Nagyszerű benne, hogy a legkülönfélébb anyagok megmunkálhatók segítségével, a fémektől kezdve, a műanyagokon keresztül egészen az építőanyagokig. Tehát nem meglepő, hogy ilyen széleskörű  a sarokcsiszoló gép felhasználása.

A sarokcsiszoló kialakítása

Mivel mással is kezdhetnénk, hacsak nem a legfontosabb dologgal a sarokcsiszoló védőburkolatával. A hajtóműház nyakára csatlakozik a védőburkolat, amely a gép típusától függően teljesen vagy csak részben elfordítható a tárcsa körül. 

• Védőburkolat
  Kiemelkedő szerepet képvisel, feladata, hogy korlátozza és irányítsa a lemunkálás során felhevült anyagszemcsék kiszóródását. Azonban több funkciót képvisel, nevezetesen az egyik a felhasználó kezének védelme és tengelyre rögzíthető tárcsa korlátozása. 
  A védőburkolat beállítása vagy szerszámmal kivitelezhető vagy egyéb eszközt nem igénylő módon – pl. reteszelő gomb benyomásával, vagy szorító klipsz-szel - lehet a tárcsavédőt beállított helyzetében rögzíteni. Kiemelkedően fontos szabály, hogy a sarokcsiszoló burkolata nélkül ne használjuk a gépet. 
• Egyéb részek
  A mechanikai egységek tekintetében a hajtóműfej anyaga általában alumínium öntvény, a motor védelmére pedig különleges műanyagból készült burkolatot használnak. A célszerű használat véget ma már a legtöbb modell lapos kialakítású hajtóműházat kap, hogy kellően szűk helyekre is beférjen a tárcsa. 
  Az áttételmű fogaskerekei megszokott esetben egyenes fogazásúak, azonban a korszerű gépek a zajszint csökkentés véget ferdefogazású fogaskerekekkel rendelkeznek. Ez inkább az ipari sarokcsiszolóknál fellelhető. 
• Markolat
  A markolat manapság rezgéscsillapított soft borítással készül, ezzel is növelve a felhasználói élményt  már amennyire egy sarokcsiszoló esetében lehet, vagy találóbban inkább felhasználói kényelmet. Hiszen merőben nem mindegy, hogy az egész napos használatban mekkora vibrációs hatás éri a felhasználó testét és a kéz milyen terhelésnek van kitéve. 

Egyszerűtől a legextrább sarokcsiszoló gépig 

A sarokcsiszolók elektronikáját és felépítését tekintve, először az egyszerű kivitelű gépek jelentek meg a piacon, majd az elektronika fejlődésének köszönhetően megjelentek az elektronikus változatok, melyek a legkülönfélébb igényeket hivatott kielégíteni. 
A különböző teljesítménnyel működő egykezes gépek külsőre éppen hogy, azonban szerkezetileg jelentősen eltérnek egymástól. 
A gépek meghajtó motorjának az erejét ugyan minden esetben kúpfogaskerék áttételen keresztül adják át a tengelyre felfogott szerszámnak, viszont a motor teljesítményét a minőségi gyártmányokon különféle elektronikák stabilizálják, esetenként a fordulatszámot is változtathatóvá teszik, sőt a korszerű gépeken a tárcsa lassú felfutása is megszokott.

• Lágyindítási funkció
  Itt meg is érkeztünk a funkciókhoz. A lágyindításnak köszönhetően a sarokcsiszoló nem fogja leverni a biztosítékot a bekapcsoláskor fellépő pillanatnyi nagy áramfelvétel miatt, továbbá azt is kiküszöböli, hogy a bekapcsolás után szinte rögtön 10000 pörgő flex kiugorjon a kezünkből. 
• Fordulatszám szabályzós sarokcsiszoló
  A leggyorsabban és leggazdaságosabban a kívánt eredményt a legnagyobb fordulatszámon érhetjük el, azonban ez a munkadarab jelentős mértékű felmelegedésével jár együtt. Ezért a hőre érzékeny (festett felületek, műanyagok) felületek megmunkálásához vagy polírozási munkálatok elvégzéséhez célszerű fordulatszám szabályzóval ellátott sarokcsiszoló gépet választani. 
• Túlterhelés elektronika
  Anyagmegmunkálás közben a gépet egyenletes fordulatszámon tartva szebb lesz a megmunkált felület és a korong kopása is kisebb mértékű lesz. Az előtolási erőre azonban nem nagyon tudunk befolyással lenni és egyenletes szinten tartani, ezért a fordulatszám is változik. 
  A túlzottan nagy előtolási erő gyorsabb korongkopást, a munkadarab túlzott felmelegedését eredményezi és a gépet is túlterhelheti. A gép szellőzőrendszere képtelen a keletkező hőt elszállítani és le is éghet a gép.
  A korszerű gépek túlterhelés érzékelővel vannak ellátva, így még a túlterhelés határértéke előtt a sarokcsiszoló lekapcsol. 
• Tárcsarögzítő funkció
  Ez a funkció nagy változásokon ment keresztül. Régen a tárcsacsere macerás dolognak számított, két speciális szerszámot is igényelt, egyikkel az elfordulás ellen kellett rögzíteni a hajtótengelyt, a másikkal a tárcsarögzítő anyának a meghúzására volt lehetőség.
  Ezek után olyan gépek kerültek forgalomba, melyeknél a hajtóműtengely a hajtóműházán lévő gombbal volt rögzíthető. Majd eljött a nagy áttörés, a szerszám nélküli tárcsacsere. A rögzítőgomb benyomása után elég az anyát kézzel meghúzni és folytatódhat is a munka. 
• Fokozott por-és csepp védelem
  A gyártók fokozott hangsúlyt fektetnek a motor por elleni védelmére továbbá a hűtésre, aminek a magas fordulatszám és  a huzamosabb használat véget nagy jentősége van. A csapágyak porvédettek, a forgórész és az állórész tekercsei pedig gyártónként különböző módon nagymértékben védettek a sérülésektől. 
• Önkioldó szénkefék
  Az önkioldó szénkfékkel funkcionáló sarokcsiszoló szénkeféjének végét nem vezető rétegből készítik. Amikor elhasználódik a szénkefe, nem fordul ki a szénkefe tartóból és nem okoz meghibásodást. A megmaradt részen nem megy át az áram és a flex leáll. 
  Az iparban használatos sarokcsiszoló gépek esetén a szénkefe a gép szétszedése nélkül, kívülről cserélhető. 

Csiszolókorongok

Mint fentebb már említettük, sarokcsiszoló gép számos munkában jelent hatékony segítséget csupán a megfelelő tárcsát, korongot, kefét vagy csiszolólapot kell megválasztanunk.
A tárcsa kiválasztásában segítségünkre van színkódolás. Ez a könnyebb felismerést, megkülönböztetést szolgálja. 
A kék színű tárcsa fémvágásra szolgál, a piros fém csiszolására, a zöld pedig edig kő (tégla, cserép, csempe stb.) vágására alkalmas szerszámot jelöl. 
A számos lehetőség közül a leginkább használatos a kék és a piros. Ezek átmérője és anyaga minden felhasználási célnál megegyezik, itt tárcsa vastagsága az, ami eltér. Vágásra a 2,5-3 mm-es, míg csiszolásra a 4-6 mm-es korongokat ajánlják a profi szakemberek. Az adatokat a tárcsákról, esetleg azok dobozáról, vagy az internetről is megtudhatjuk.
A korongon lévő számok jelentése
Az első szám a tárcsaátmérőt jelöli, míg a második annak vastagágát, a harmadikból pedig a furatátmérőt tudhatjuk meg.  A negyedik szám a tárcsa maximális kerületi sebességét mutatja, míg az ötödik a max. fordulatszámot. 
A két utóbbiból következtethető a tárcsa tartóssága. 

Megfelelő flexelési technikák

Ha már van egy remek gépünk, akkor csak a technológiát kell elsajátítanunk. Hisz szokták mondani mit ér egy profi versenyautó profi sofőr nélkül. Hát ez a sarokcsiszoló esetében is teljesmértékben megállja a helyét. 

• Csiszolás
  Csiszolás esetén (pl. hegesztési varratok) a csiszolókorog 30-40°megvezetése javasolt. Így végezhető hatékonyabban a munka. Abban az esetben, ha kisebb szöget használunk, a tárcsa gyorsabb kopását érjük el. 
  Nagyobb felületű sikk munkadarabok megmunkálására kizárólag a süllyesztett furatú vagy a legyezőlapos sarokcsiszolók az ajánlottak, tudniillik ezek tehetők lapjával a csiszoló anyagra. Domború felületnél gumitárcsás fiber-lapokkal érjük el legjobb eredményt. 
• Vágás
  Kézben tartva a gépet, ne számítsunk a precíz vágásokra, kizárólag durva vágásokat tudunk így kivitelezni. Ha pontos, precíz munkára van igényünk, mindenképp állványt kell használnunk. Mindkét alkalmazás esetén, a tárcsa kopása és a felhevülés kiküszöbölése véget érdemes visszafogni erőnket és csak a gép súlyára hagyatkozni.