Esővízgyűjtő 

Az esővíz hasznosítása, összegyűjtése nem új keletű, manapság viszont egyre inkább újra divatba jön a spórolás véget. Hiszen, ha van lehetőségünk van összegyűjteni az esővizet, mely számos célra, legfőképp locsolásra felhasználható, miért is ne tennénk meg. Így a vezetékes vízzel is spórolhatunk továbbá kertünk is még szárazabb időszakban is szép zöld lesz.

Az összegyűjtött esővíz lehetőséget ad arra, hogy ne a drága ivóvizet használjuk locsolásra, mosásra, vagy wc öblítésre, mindezekre tökéletesen alkalmas az esővíz is. Ezen lehetőség kihasználására a családi házaknak és hétvégi telkeknek van lehetősége, amellyel jókora vízdíj számla spórolható meg. 
Ám mindez nem valósulhat meg anélkül, hogy a csapadékot össze ne gyűjtenénk és tárolnánk különböző tartályokban a felhasználás pillanatáig. 

Manapság már jó néhány tulajdonos kihasználja házának adottságai erre a célra, azonban közel sem biztos, hogy a legnagyobb hozzáértéssel teszi ezt. Az esővíz gyűjtése nem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek elsőre látszik. A csapadékvíz újrahasznosításával nagyjából 35-60% vezetékes víz spórolható meg. Tanulmányok szerint egy 100 nm nagyságú tetőről éves szinten 50-60 m3 esővíz gyűjthető össze egy különféle tároló edényekbe, mint hordó vagy betonmedence. Ezeknek azonban hátrányuk a nehéz tisztántartás, ugyanis az összegyűjtött csapadék könnyen bealgásodik. 
Amely igazán erre a célra szolgál az a cisszterna és a kifejezetten csapadék összegyűjtésére gyártott esővíztartályok. 

A csapadék összegyűjtésének legelső állomása a ház teteje. Evidens, hogy minél nagyobb tetőfelülettel rendelkezik az adott ház, annál nagyobb az összegyűjtött víz mennyisége. A magyarországi csapadékviszonyok általában 50-60 m3 esővíz összegyűjtését teszik lehetővé. 
A csapadék tisztaságát nagymértékben befolyásolja a tető szennyezettsége, de különféle szűrők használatával lehetőség van a csapadék tisztítására.
A szűrők túlméretezése nem fog jobb eredményt produkálni, alulméretezése pedig z alulméretezés pedig a tisztítás mértékének hatékonyságát tekintve problémákat okozhat, mivel e felületekről óhatatlanul különféle szennyeződések is a vízbe jutnak. It olyan szennyeződésekre lehet gondolni, mint a tetőn kialakult mohatelepek, falevelek, piszkok, rovarok, ezeket még kikell szűrni a csapadék vízgyűjtő tartályba kerülése előtt.
Jó megoldás, hogy amennyire csak lehetséges tisztántartjuk a tetőt, ugyanis például egy fáról belógó gallyak sokkal nagyobb mértékben szennyezhetik a szűrőket, így azoknak jelentősen megnő a tisztítási igényü, különös tekintettel az őszi levélhullásra.

Az  esővíztartályban tárolt csapadékot, hogy milyen területen szeretnénk felhasználni,  aszerint kell a megfelelő szűrőt megválasztani. Az öntözésre használt esővíz magától értetődően nem igényel túl nagyfokú tisztítást, így elegendő egy mechanikai szűrő megléte, amely, a 0,3-1 mm-nél nagyobb szennyezőanyagok tartályba kerülését előzi meg. 

Ezek vagy az esővízgyűjtő tartályban foglalnak helyet vagy az ejtőcsatornára szerelhető változat kerül beépítésre. 
A tartályokban elhelyezett szűrőkosarak tisztítása nem nagy feladat, hiszen a felületükön lévő szennyeződések kiemelése után a szűrőszita folyóvízzel tisztítható.
A szűrőkön túl a csapadék hasznosításának másik fontos alapeszköze a az esővízgyűjtő , melynek fontos kitétele a tartály mérete. A megfelelő méretű vízgyűjtőtartály kiválasztása fontos adatokon alapszik, mint a tető mérete, továbbá a felhasznált vízmennyiséget és a szárazabb időszakokban szükséges tartalék víz mennyiségét, ami kevéssel növeli a tartály űrtartalmát. Amit még esetlegesen érdemes figyelembe venni, az a tájegységre jellemző csapadék mennyisége. Ezen értékekről a csapadékeloszlási térképekről tájékozódhatunk. 
A vízgyűjtő kiválasztása során mindig inkább egy kicsivel nagyobb tartályt válasszunk a fenti adatokból kiindulva és ezután már csak az ideális telepítési helyet kell eldöntenünk, vagyis hogy a felszínen vagy a földbe süllyesztve szeretnénk tárolni a vízgyűjtőnket. 

Felszín feletti, nyitott esővízgyűjtő

A felszínre telepített tartályok legoptimálisabb helye az esőcsatorna mellet vagy annak közelében van. Célszerű úgy elhelyezni azokat, hogy könnyen és akadálymentesen megközelíthetőek legyenek. 
Fontos a telepítés helyének megfelelő kiválasztása. Az esővízgyűjtő az árnyékos, napfénytől védett helyeket részesíti előnyben, mert akkor a tartályban lévő csapadéknak egyenletesebb a hőmérséklete. 
A csapadékot úgy tudjuk csak a tartályba vezetni, ha megbontjuk az esőcsatornát és a víz kivezetésére szolgáló szerelvényt a tartályba integráljuk. Az erre a célra gyártott tartályok már egységben kaphatók a tartozékokkal együtt. A már nagyon komplett egységek szűrökkel is fel vannak szerelve, amelyek segítségével a szennyeződés nagyon gyorsan eltávolítható. 
Az esővízgyűjtő tartály teli vízzel képezhet akár 1 tonna súlyt is, így célszerű egy egyenletesen vízszintes homokos-kavicságyat készíteni vagy ha tárolólábas tartályban gondolkozunk, akkor egy beton aljzatról gondoskodni.
A esővízgyűjtő tartozékai közé sorolható még a magasító állvány. Az állványra szerelt vízgyűjtő tartályra, ha csapot szerelünk, akkor viszonylag kis nyomással kiereszthető a csapadék.  Azonban arra is érdemes figyelmet fordítani, hogy a felszerelt csap megfelelően zárjon, így biztosan nem fog feleslegesen elfolyni a tartályban lévő csapadék. 
A vízgyűjtőből búvárszivattyú segítségével a távolabbi helyekre, kerti zuhanyzóba is könnyűszerrel eljuttatható a víz. 

Miért optimálisabb az esővízgyűjtő tartályban lévő csapadék
tartályban lévő csapadék

Az esővíz tartályba kerülése előtt a szűrök által megtisztul így a szennyeződésektől mentes víz a sötét tartályban nem algásodik. Ha az esővízgyűjtőnk még jól zárható fedéllel is rendelkezik, akkor még annak a lehetősége is ki van zárva, hogy szúnyoglárvák kerüljenek és fejlődjenek a vízbe. A gyűjtött csapadék felveszi a környezet hőmérsékletét így a növények számár ideális locsolásra alkalmas vízminőséget kapunk. 

Az esővízgyűjtő megfelelő tárolása

A locsolási időszak végén, mikor már kisebb mértékben van igény az öntözésre a hideg beállta előtt nem csak a kerti csapok téliesítésére van szükség, hanem a csapadéktároló tartály megfelelő eltárolásáról is gondoskodnunk kell, amely azt jelent, hogy az üres tartály aljáról az esetlegesen leülepedett iszapot eltávolítjuk, kimossuk és kiszárítjuk. Ezután száraz, hűvös helyen, pincében vagy kamrában a következő öntözést igénylő időszakig tároljuk.

Új generációs esővízgyűjtő tartályok

Miért is újgenerációs? Soha nem volt ilyen hangsúlyos a tárgyak kinézete, mint napjainkban. A gyártók is tisztában vannak vele, hogy egy szép, ékes kertbe a tuljadonosa nem fog beállítani egy fehér műanyag kocka kinézetű ronda tárolóedényt. Így a terméket új formákkal és esztétikusabb kinézettel teszik vonzóbbá vevőik számára. 
Vannak a hagyományosabb kinézettel rendelkező  hengeres, fedeles kialakítású tartályok, melyek inkább egy nagyméretű kukához hasonlítanak. Ezen típusú esővízgyűjtők inkább beleolvadnak a környezetükbe és vannak amfora formájú, terrakotta színű tartályok, továbbá találkozhatunk inkább egy díszes oszlopra hasonlító változatokkal is, amely még kiemelkedő dísze is lehet a kertnek. 

Nagyobb vízhozam tárolása is lehetséges, de ezen esetekben már a földbe süllyesztett tartályokat használnak. Itt már minden esetben a víz kiemelésére és a különféle helyek eljuttatására szivattyút kell használni, amely némely esetben komolyabb tervezési előkészületeket igényel. A tervezés szakember feladata, hiszen akkor bizonyosan nem lesz probléma a vízellátás folyamatában. 

Felszín alatti esővízgyűjtő

A leggyakrabban használatos esővízgyűjtő tartályok anyag polipropilén, melyeknek anyagából sem oldódnak ki még hosszútávon sem a káros anyagok és a sima felület véget tisztításuk is roppant mód egyszerű. 
További előnyeikhez sorolható a könnyed telepíthetőség az alacsony tömeg véget. Különféle méretben választhatóak 1-15 m3 között. A nagyobb űrtartalmú esővízgyűjtő tartályokat már a földbe süllyesztve telepítik. 
A mértük és a súlyúk véget ezek az esővízgyűjtők már acélvázas betonalapzaton állnak. Az alap vastagságának kialakításakor két tényező a meghatározó, a helyi talajviszonyok és a tartály telepítési melysége. Az esővízgyűjtő tartályt mindenképp fagyhatár alá kell elhelyezni, így az időjárástól teljesen függetlenül minden évszakban zavartalanul használható. 
Miután az esővízgyűjtő a betonalapra került és eltöltése megtörtént, iszapolt és folyamatosan tömörített földdel vissza tőöltéséhez öltjük a beásott lyukat. 40 cm-es fedő betonréteget készítünk a körbe az ásott, illetőleg betemetett lyuk körül. A beton fedés vasrácsos erősítésű legyen, és szerviz nyílás fedeléig érjen. Ha nem vagyunk gyakorlott szakemberek, érdemes hozzáértőre bízni az esővízgyűjtő telepítését, minek után biztosak lehetünk benne, hogy szakszerűen és kifogástalanul fog funkcionálni.

Esővízgyűjtő betontározó a felszín alatt

A felszíalatti esővízgyűjtő tartály nem csak PVC-ből, polietiénből vagy polipropilénből készülhet, hanem B45 vasbetonból is. Ezek a tartályokat egy darabban gyártják le. Nagy tömegük véget a hidraulikus felúszással nem kell számolni esetükben és még teljesen vízzáróak is. A különlegesen erős szerkezetnek és a nagy súlynak köszönhetően a magas vízállású területeken is minden gond nélkül használhatóak csapadék összegyűjtésére. A nagy súlynak is vannak viszonylagos hátrányai, például a mozgatásnál, így a szállításhoz teher autóra van szükség, a gödörbe való beemeléshez pedig daru szükséges. 
Az esővízgyűjtő betontározó megtartja a fölötte lévő talajréteget, a felszínen csupán egy aknafedél jelzi a tartály hollétét. A földben való elhelyezésnek számos előnye van a csapadék szempontjából. A vastag talajréteg biztosítja a fagymentes víztárolást. A napfény kizárása pedig meggátolja az esővízgyűjtőben lévő víz algásodását. Tehát elmondhatjuk, hogy a fénymentes körülmény és a nagyjából állandó hőmérséklet fenntartja az esővíz kiváló minőségét.

Felesleges víz elvezetése

Vannak esetek, mikor a kelleténél több a csapadék és a tartály már nem képes tárolni, ilyenkor mit is lehet csinálni? 
Nos, a ciszternák kialakításánál fontos momentum, hogy túl sok víz esetén, amit a vízgyűjtő tartály már nem képes tárolni, legyen lehetőség a felesleges csapadék elfolyatására. Ez egy elszivárogtató rendszer, melyet gyökérzónás öntözésre használnak a ciszternában kialakult felesleges vízmennyiség elszállítására. Ezzel a megoldással praktikusan és a ciszterna teljes lehetőségét kihasználva megvalósítható fasorok tujasorok, veteményesek gyökérzónás öntözése.