Elektromos szegélynyíró, akkus fűkasza

Elektromos szegélynyíró, akkus fűkasza

Ha kertrendezési feladatokról beszélünk nagy valószínűséggel mindenkinek a fűnyíró jut az eszébe, bizonyára azért, mert nagy területen tudunk vele igen látványos munkát végezni és nem utolsó sorban használatára igen gyakran szükség van. Nem úgy, mint például egy lombszívó vagy egy sövényvágó esetében, amelyet szezonálisan használunk tavaszi vagy őszi munkálatok alkalmával. 
Visszakanyarodva a fűnyírási munkálatokhoz, azonban nem lehetünk tökéletesen elégedettek azzal, hogy lenyírtuk a füvet, mert bizony a szegélyek mentén, bokrok tövében és sziklakertekben ott maradtak a hosszú fűszálak. Erre a problémára jelent kiváló megoldást a fűszegélynyíró.

Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a szegélynyíró voltaképpen kiegészítő eszköze a fűnyírónak. Mindazon területek, ahol a fűnyíró nem boldogul, a szegélynyíró gépünk remekül megállja a helyét, ilyenek a kavicsos, sziklás területek, fal és járda melletti szegélyek, bokrok töve, virágágyások. 
Mivel működésének alapja a nagy fordulaton forgó damilszál, ezért csak zsenge füveket képes levágni. A vastagabb, fás szárak levágására már nem alkalmas. Ha kővel vagy egyéb más kemény tárgyakhoz hozzáér, a damil elszakad, de ezt a damilorsóról gyorsan pótolhatjuk, maga a szegélynyíró gépünk nem sérül. 

Mi a hasonlóság a szegélynyíró és a fűkasza között?

Ha a szegélynyírót mondhatjuk a fűnyíró kiegészítő eszközének, akkor az is megállná a helyét, hogy a fűkasza kistestvére. Ugyanis van némi hasonlóság közöttük. Az okfejtést mindjárt indíthatnánk is onnan, hogy elég hasonló a kinézetük, továbbá a szegélynyíró gépeknél és a fűkaszáknál is egyaránt erős nylon szálat forgat a meghajtómotor. Ennek segítségével képes a gép a fűszálakat, gyomnövényeket levágni. 
További hasonlóságnak mondható, hogy nem sérül a gép, abban az esetben sem, ha a vágó szál kemény anyagba ütközik.

A minimális hasonlóság mellett azonban számos dologban eltér a két eszköz egymástól. A szegélynyíró gépek egészen kis teljesítménytől, nagyjából 150 W-tól indulnak és akár 1000 W-os, nagy teljesítményű elektromos fűkaszával is találkozhatunk. Az akkumulátoros fűkasza esetében 18-36V-os eszközök várnak többnyire, azonban egyre több gyártó áll át olyan akku szabványokra, amelyek segítségével tetszőleges akksit tehetsz a gépbe, ugyanazt az akkumulátort használhatod a fűnyíróban, majd aztán a fűkaszában is!

1 mm-es vágószállal rendelkeznek, melyhez általában 20 cm-es munkaszélesség tartozik. Az elnevezéséből is következtethető az alkalmazási területe, a szegélyekhez való, a fűszegélynyíró nem képes átvágni a vastag, elfásult szárakat. Az eredmény csupán az lenne, hogy a vágószál állandóan elszakadna és a motor csak túlmelegedne és lefulladna. A forgó műanyag alkatrészek sem bírnák sokáig a feszített igénybevételt. 
A gépek teljesítmény növekedésével egyenes arányban együtt jár a vastagabb vágószál és nagyobb munkaszélesség, továbbá a felhasználási terület is egyre kiszélesedik.
Példának okáért egy 500 W-os teljesítménnyel üzemelő szegélynyíró, melynek 30 cm a munkaszélessége, még akár egy árokpart lenyírására is alkalmas lehet. Ebből kiindulva jó néhány magasabb specifikációkkal rendelkező változat már inkább a fűkaszák közé tartozik, azonban a gyártó a szegélynyírók közé sorolja. 

A szegélynyíró specifikáció

Azon túlmenően, hogy egy nagyobb villamos teljesítménnyel rendelkező modellhez nagyobb munkaszélesség is tartozik, milyen elvárásaink lehetnek egy jó fűszegélynyíróval szemben? Egy nagyobb súllyal rendelkező gép esetén fontos a kényelmes kézben tarthatóság, a jól kézben álló markolat.
Felépítésüket tekintve a meghajtó motor, a damilorsó rendszerint a tartórúd végén foglal helyet, így a súly nagy része ott van. A nagyobb teljesítménnyel rendelkező gépek esetén, ezért nehéz a szegélynyíró megtartása és szükséges a fentebb említett kiegészítő. 
Kényelmesebb megoldással tervezett a másik változat, ahol is a fűkaszához hasonlóan a motor a markolathoz közel helyezkedik el, az alul maradó damilorsót pedig acélbowdennel hajtják meg. Ez a típusú szegélynyíró hevederes kialakítással vállra akasztható, így már sokkal könnyebb a gép megtartása
Az is praktikus, ha a szegélynyíró (alul maradó) motorja elforgatható, mert így a virágágyások széle szépen egyenesre vágható.
A hosszú munkafolyamatok kényelmes kézben tarthatóságot követelnek meg. A legegyszerűbb változatoknál talán ez még nem is olyan lényeges, mert ezek a fűszegélynyíró gépek olyan könnyű súllyal rendelkeznek, hogy egy kézzel is könnyedén megtarthatók. Azonban a nehezebb változatok már kiegészülnek egy első fogantyúval, így könnyebb a gép vezetése és megtartása. A kiemelkedően magas színvonalú gépeken a második fogantyú gumírozott borítású és igazítható a felhasználó igényéhez mérten.
A drágább változatok emellett rendelkeznek még teleszkóposan állítható tartórúddal, melynek előnye, hogy a saját magasságához igazíthatja az ember a gépet.
A kényelmi kialakítások tekintetében egy kiváló megoldás az orrkerék. Egyrészről nagyon hasznos, ha a járdaszegélyek, falak mentén kell használnunk a szegélynyírót, mert az orrkereket bátran nekitolhatjuk a betonnak; a vágószál pontosan addig fog vágni, de nem fogja elérni a betont. Másrészt a nívósabb gépeknél lehetőség van a fej egység függőlegesre állítására, ami azt eredményezi, hogy a gyep szélét egyenesre tudjuk vágni.

Vágószál adagolása

A szegélynyírók nagy többsége damil vágószállal dolgozik, melynek vége használat közben legfőképp akkor, ha keményebb anyagokkal találkozik, kirojtosodik. Ilyenkor a vágóteljesítmény leromlásával is számolni kell. Hatékonyan vágni csupán megfelelő hosszúságú és élesre vágott damillal lehet. Ezen okból kifolyólag fontos, hogy a damil szál hosszabbítása milyen módon van megoldva. 
A három megoldás közül az első, amikor a vágószál meghosszabbítását manuálisan, kézzel végezzük. A legkevésbé praktikus megoldásnak mondható, mert a gép áramtalanítására szükséges.
A damil hosszára mindig egy picit ráhagyunk, melyet aztán a kővédő lemez házába épített kés vág le a szükséges hosszra.
Az előzőnél már korszerűbb megoldással működő gépek már félautomatán adagolják a damilt. Ezeket az adagolás technikával működő gépeket már nem kell leállítani. A működő gép orsódobját enyhén lekoppantjuk a talajra, ezzel egy rugó ellenében működő kuplungszerkezetet oldunk, és a centrifugális erő kihúzza a vágószálat az orsóból.
A következő momentum, hogy a vágókés méretre vágja a damilt. A lekoppantást addig végezzük, még a motor nem adja ki azt a sajátos hangot, amikor a damil találkozik a késsel. 
A legkorszerűbb szegélynyírók már automata adagolás technikával rendelkeznek. Ilyenkor azt történik, hogy a gép bekapcsolások alkalmával automatán kicsit utána adagolják a damilt. A kényelem nem egyenesen arányos a költséghatékonysággal, ugyanis a három féle adagolás technika közül az automata használja el a legtöbb vágószálat.
A vágószál vastagsága 1,2 és 1,6 mm között változik a gép teljesítményének függvényében. Az optimális használat a gyártó által használt damil vastagság. Túl vékony damil nem hozza az elvárt vágóteljesítményt és a száladagolás sem lesz megfelelő. A túl vastag sem jó, mert a gép és a csapágyak túlterhelését idézi elő. 
A hagyományos damilorsók cseréje kompletten elvégezhető, de akár után is tölthetőek. Az utántöltésben a géphez mellékelt útmutatóban található rajz lesz segítségünkre. Egy műanyag orsó esetében 3-5 alkalommal van lehetőség a cserére, azután a kopás véget kompletten kicserélni. Egy kopott orsónál benne van a pakliban, hogy  leereszti a damilt és akkor a kés darabokra vágja. 

A damilos szegélynyírókon kívüli egyéb változatok

Az erősebb szegélyvágó gépek esetén a damil vágószár orsója kicserélhető. Ez képes az erősebb, fás szárak levágására is viszont nem adagolható utána, hiszen nincs damil orsó. Egy másik változat, mely a damilt hivatott helyettesíteni. Helyére műanyag vágókés kerül, ennek előnye, hogy sokkal nehezebben kopik, azonban ha elfogy, cserélni kell. A vágókések cseréje nem bonyolult művelet és még az áruk sem magas.  
A fent leírtakból kiderül, hogy a szegélynyírók némely esetben tartoznak inkább a fűkaszákhoz, ennek ellenére mégis inkább általánosságban elmondható, hogy a fűkaszák nagyobb teljesítményen (1-3 LE) üzemelő, nagyobbrészt benzinmotor meghajtású gépek. 

A szegélynyíró biztonságos használata

A fűszegélynyíró gépet tilos és roppant mód baleset veszélyes védőfej nélkül használni. Ez azon felül, hogy veszélyes a gépet is károsíthatja. A magas fordulatszámmal működő szegélynyíró nagy erővel vágja ki a növényi darabokat és esetenként a kavicsokat is. Ha a védő tárcsa eltávolításra kerül, mint nevében is benne foglaltatik, nem lesz ami védjen ezektől a felcsapódó daraboktól. a védőtárcsa kötelező használata mellett ajánlatos fűnyírás közben hosszú nadrágot és zárt cipőt és védő szemüveget is viselni.